K�na szent �llatai

B�rmelyik k�nai �tkezd�be t�rj�nk is be egy tavaszi tekercsre - a tulip�npiros �s arany jellegzetes sz�n�ssze�ll�t�sa mellett a S�rk�ny �s a F�nix alakj�val tal�lkozhatunk a leggyakrabban. A k�nai mitol�gia n�gy kedvez� el�jel� �llatot tisztel: a S�rk�nyt, az Egyszarv�t, a F�nixet �s a Tekn�c�t. A vil�g teremt�s��rt �k felelnek. (A n�gy szent �llat k�s�bb kieg�sz�lt a tigrissel.) Ev�s k�zben tegy�k pr�b�ra magunkat �llattanb�l, �s pr�b�ljuk meg kital�lni, milyen m�s �llatokb�l �llnak �ssze eme l�nyek.

A S�rk�ny

A s�rk�ny jelent�s�t nem ismerj�k, az emberi k�pzeletnek azonban mindig ismer�s volt. Alakja mitol�gi�r�l mitol�gi�ra eltol�dhat a “j�” vagy a “rossz” ir�nyba. Az �si K�n�ban mindenesetre a s�rk�nynak nagyon fontos szerepe volt, s az els� helyen �llt az istenk�nt tisztelt k�nai �llatok sor�ban. Nem pokoli, ijeszt� sz�rny, hanem embert seg�t�, isteni teremtm�ny. � a “kiv�l� �rtelm� l�ny”, a legf�bb b�lcsess�g, a halhatatlans�g �s a gy�gy�t� er� birtokosa, a keleti �gt�j, az es�k �s a szelek ir�ny�t�ja, az id�j�r�s �s a term�kenys�g ura. Sz�rnyak n�lk�l rep�l, tud v�ltoztatni az alakj�n, �s fajt�nk�nt m�s-m�s sz�n�. (A k�k s�rk�nyokat j�sz�v�nek, a feh�reket er�nyesnek, a s�rg�kat pedig k�ny�r�letesnek tartott�k.) Egy nagyhatalm� angyal – mondhatn�nk, nem csoda, ha n�h�ny cs�sz�r t�le sz�rmaztatta mag�t. A k�nai mitol�gi�ban a s�rk�ny k�lsej�t szab�lyok �rt�k el�, a hagyom�ny szerint k�l�nb�z� l�nyek von�saib�l tev�dik �ssze: szarvas-szarva, tevefeje, d�monszeme, k�gy�nyaka, kagyl�gyomra, saskarmai, tigrisl�ba, bikaf�le kellett, hogy legyen. Falatoz�s alatt ezt ellen�rizend� vess�nk egy szigor� pillant�st a fali s�rk�nyokra.

Az Egyszarv�

A legenda szerint Konfuciusz sz�let�s�t megel�z�en anyja el�tt felt�nt egy egyszarv�. Megjelen�se teh�t er�nyes „uralkod�” sz�let�s�t jelzi, aki b�lcsen �s embers�gesen korm�nyoz. Az ellenben balj�s jel, ha megsebzik, vagy holtan tal�lj�k. Az egyszarv� j�r�s k�zben nem tapossa el a f�vet �s a bogarakat, �l� f�vet nem fogyaszt, kiz�r�lag csod�latos n�v�nyekkel t�pl�lkozik. Egyes elk�pzel�sek szerint m�g rep�lni is tud, �s �gy j�r a v�zen, mintha f�ld�n l�pkedne. A legr�gibb sz�vegekben a szarvasok vez�rek�nt t�nik fel, de mindenk�ppen � az �llatok feje. Alakja, ak�rcsak a s�rk�ny�, sz�npomp�s �s �sszetett. (A megfejt�s: szarvastest, �k�rfarok �s l�pata.) A homlok�n n�v� szarv h�sb�l van, hogy v�letlen�l se �rthasson vele.

A F�nix

A k�nai f�nix kiss� k�l�nb�zik nyugati t�rs�t�l: m�g a nyugati ink�bb egy sasra eml�keztet, a k�nai f�nix a f�c�nra vagy a p�v�ra hasonl�t. M�g a nyugati kult�r�ban a mad�r az �jj�sz�let�s jelk�pe, a k�naiban az �gi kegyelem l�that� jele volt. Felt�telezhet�, hogy a f�nix eredetileg az �g uralkod�j�nak k�ld�tt�t, a sz�listent jel�lte, s ez�rt lehetett k�s�bb a madarak kir�lya. Azoknak az asszonyoknak, akiknek az �lm�ban megjelent, kiv�l�, er�nyes fiaik sz�lettek. (�sszetev�i: kakas, fecske, k�gy�, s�rk�ny, hal, tekn�s.)

A Tekn�c

Egyes elgondol�sok szerint a tekn�c p�nc�lja az �gbolt, a hasa pedig a f�ld. Vil�gmodellnek sz�p �s k�lt�i. A n�gy csod�latos �llat egyik�t szokt�k Fekete Tekn�sb�k�nak is nevezni, s�t Fekete Harcosnak is, az er� �s az �ll�k�pess�g jelk�pek�nt. H�rom t�rs�hoz hasonl�an b�lcs is, annyira, hogy m�g a j�v�t is megmondja. A p�nc�lj�t ez�rt j�sl�sn�l is bevetett�k. (Az elk�pzel�sek szerint a feje k�gy�, a nyaka s�rk�ny, a teste, nos a teste tekn�s�.) A mindennapos haszn�latban egy�bk�nt a tekn�sb�k�nak �ppen ellenkez� el�jel� jelent�se van, minthogy a n�i h�tlens�get �s a szexu�lis (hiper)aktivit�st szimboliz�lj�k vele.