A Qing-dinasztia

1644-ben megalakult a Qing-dinasztia, amely 1911-ig uralkodott. A 268 �v alatt �sszesen 10 cs�sz�r �lt a k�nai cs�sz�ri tr�non. A Qing-birodalom f�nykor�ban az orsz�g ter�lete el�rte a 12 milli� n�gyzetkilom�tert.
1616-ban Nuerhachi (Nurhacsi) mandzsu vez�r l�trehozta a Jin ut�fejedelems�g�t. Fia, a Huan Taiji a fejedelems�g nev�t Qing-re v�ltoztatta. 
1644-ben a Li Zicheng-f�le parasztfelkel�s megd�nt�tte a Ming-uralmat, amelynek utols� cs�sz�ra, Cong Zhen felakasztotta mag�t. A parasztl�zad�sokat sorra levert�k a Qing-csapatok, �s a Ming-dinaszti�hoz h� fegyveres ellen�ll�sokat is. 1644-ben Pekingben kiki�ltott�k a Qing-dinasztia megalakul�s�t.
A dinasztia elej�n az oszt�lyellent�tek enyh�t�s�re gazdas�gfejleszt� politik�t vezettek be, cs�kkentett�k az ad�ztat�st, a parlagon hever�, megm�veletlen f�ldeket parasztoknak adt�k, fejlesztett�k a belkereskedelmet. A XVIII. sz�zad k�zep�n a feud�lis k�nai birodalomban a gazdas�g kor�bban nem l�tott m�rt�kben vir�gzott. A t�rt�n�szek ezt a felvir�gz� korszakot "Kangxi-Yongzheng-Qianlong felvir�gz�s kor�nak" nevezik. A XVIII. sz�zad v�g�n a k�nai lakoss�g sz�ma m�r megk�zel�tette a 300 milli�t.
1661-ben Zheng Chenggong hadiflott�j�val �tkelt a Tajvani tengerszoroson, majd nagy csap�st m�rt a szigetet 38 �ve megsz�ll�s alatt tart� holland gyarmatos�t�kra, akiket a k�vetkez� �vben pedig v�gleg t�rdre k�nyszer�tett. Ezzel Tajvan visszaker�lt K�n�hoz.
A XVI. sz�zad m�sodik fel�ben a c�ri Oroszorsz�g keleti ir�nyban Akasz�ig, illetve Nyibuchuig terjesztette ki hatalm�t. A Qing-hat�s�gok tiltakoz�sai eredm�nytelenek maradtak. 1685-ben, illetve 1686-ban a tr�non �l� Kangxi cs�sz�r k�t �zben nagy hadsereget k�ld�tt az orosz h�d�t�k ellen, �s v�g�l 1689-ben megk�t�tt�k a Nyibuchui (a mai Nyercsinszk v�ros) hat�rszerz�d�st.
A qianlongi �vekben levert�k a dzsung�riai �s Galdan-f�le szakad�rok l�zad�sait, egyes�tett�k az orsz�g �szaknyugati Xinjiang ter�leteit, ezzel egy id�ben fejlesztett�k a gazdas�got a hat�rvid�keken, ahol gyors �temben fejl�d�tt a kult�ra �s a k�zleked�s is.
A Daoguan cs�sz�r uralkod�sa el�tti �vtizedekben sok kiemelked� gondolkod�, filoz�fus m�k�d�tt a birodalomban, t�bbek k�z�tt Wang Fuzi, Huang Zongxi, Gu Yangwu �s Dai Zheng. Az irodalm�rok k�z�l nagy nevet szerzett Cao Xueqing, aki a "V�r�s szoba �lma" c�m� h�res reg�nyt �r�ja. Rajta k�v�l jeles �r� volt m�g t�bbek k�z�tt Wu Jingzi reg�ny�r� �s Kong Shangren dr�ma�r� is. A korm�ny ir�ny�t�s�val napvil�got l�tott a hatalmas terjedelm� 1628 k�tetes nagy enciklop�dia, a "Gu Jin Tushu Jicheng", �s a t�zezer k�tetes klasszikus k�nai m�veket tartalmaz� gy�jtm�ny, a "Si Ku Quanshu". A tudom�nyok ter�n kiemelkedett az �p�t�szet.
A Qing-uralkod�k konzervat�v politik�t folytattak. A gazdas�g fejleszt�sekor els�bbs�get biztos�tottak a mez�gazdas�gnak. Az orsz�gl�sban kiz�r�lag a konfuci�nus tanokat tekintett�k egyed�li m�rc�nek. Kegyetlen�l elnyomt�k a m�sk�nt gondolkod�kat. A k�lvil�g fel� pedig tov�bbra is z�rva tartott�k az orsz�got.
1840-ben az �piumh�bor� megnyitotta az utat az imperialista hatalmak sz�m�ra K�na ellen. Sz�mos egyenl�tlen jogi szerz�d�st k�nyszer�tettek a k�nai korm�nyra, amelyek �rtelm�ben hat�rter�leteket szak�tottak le, s�lyos hadisarcot csikartak ki az orsz�gt�l, �rdekter�leteket, els�sorban kik�t�v�rosokban k�l�n negyedeket foglaltak le, kereskedelmi kik�t�ket nyitottak meg. Mindezek k�vetkezt�ben K�na fokozatosan f�lfeud�lis-f�lgyarmat orsz�gg� v�lt. 1900-ban kirobbant a Taiping-felkel�s, azaz a boxerl�zad�s, a vil�gt�rt�nelem egyik legnagyobb parasztfelkel�se. Szinte ugyanekkor volt a Nianjun felkel�s. Az uralkod� r�teg bels� reformmal pr�b�lta megmenteni a helyzetet, �gy p�ld�ul eur�pai orsz�gokba k�ldtek tanul�kat, akik hazat�r�s�k ut�n vezet� poz�ci�kba ker�ltek. 1898-ban a Qing-korm�ny saj�t maga kezdem�nyezett reformokat, de miden cs�d�t mondott, hiszen nem volt kapcsolatuk a n�ppel.
1911-ben Sun Yatsen vezet�s�vel megd�nt�tt�k a Qing-dianszt�t, K�na utols� feud�lis dinaszti�j�t. K�na ezzel �j korszakba l�pett.