A Song-dinasztia uralma

Az id�sz�m�t�s szerinti 960-ban Zhao Kuazin Chenqiaoban szervezett katonai felkel�s nyom�n jutott az orsz�g vezet�s�hez, �s Song n�ven alap�tott dinaszti�t. Ezzel v�get vetett a Tang-kor ut�n �jra r�szekre szakadt orsz�gban 10 egym�st v�lt� uralom egyenk�nt egy �vtizedn�l alig hosszabb �t-dinasztia kor�nak. A 319 �vig uralkodott Song-dinaszti�t 1279-ben d�nt�tte meg a Yuan-uralom. 
A Song-dinaszti�t k�t : �szaki-, �s D�li r�szre szokt�k a t�rt�n�szek osztani. Az �szaki Songgal egy id�ben �szakon fejedelems�geket hoztak l�tre a kitajok Liao (947-1125), a tangutok Nyugati Xia (1038-1227), �s a dzs�rcsik Jin (1115-1234) n�ven. A Jinek 1125-ben megd�nt�tt�k a Liao-fejedelems�get, majd 1127-ben lerohant�k a Song-f�v�rost, Kaifenget, �s fogolyk�nt �szakra vitt�k a Song-dinasztia k�t cs�sz�r�t, Hui Dit �s Qin Dit. A Song-dinasztia k�nytelen volt sz�khely�t abban az �vben Linanba, a mostani Zhejiang tartom�nybeli Hangzhouba �ttenni. Ezzel vette kezdet�t a D�li Song-dinasztia. 
Az �szaki Song-dinasztia idej�n er�s szemben�ll�s volt a Song, valamint a Liao, Xia �s Jin k�z�tt. A D�li Song-dinasztia viszonylag kis helyre visszah�z�dva gyakorolta az uralmat a Jangc�t�l d�lre es� ter�leten.
Az egyre fenyeget�bb �szaki t�mad�sok ellen�re a Song-dinaszti�ban nagyot fejl�d�tt a t�rsadalmi �let, a gazdas�g �s a kult�ra, ezzel egy id�ben a k�lkereskedelem is. Az �szaki Song-korban t�bb �zben vezettek be gazdas�gi reformot "�j politika" n�ven, ilyen volt p�ld�ul a Fan Zhongyan nev�hez k�t�tt "qingli reform", a Wang Anshi �ltal kezdem�nyezett gazdas�gi reform. Nem teljes m�rt�kben ugyan, de bizonyos fokig fellend�tett�k az orsz�g komplex erej�t �s enyh�tett�k a t�rsadalmi konfliktusokat. Az egyre tehetetlenebb� v�lt legfels� vezet�ssel szemben a Fang La �s Song Jiang f�le parasztfelkel�sek s�lyos csap�sokat m�rtek a dinasztia uralkod�s�ra.
Mik�zben a Jin hadsereg megsemmis�tette az �szaki Song-dinaszti�t a kitajok �szak-K�na ter�let�n l�trehozt�k a Liao-fejedelems�get (947-1125), a tangutok a Song-ter�lett�l �szaknyugatra fekv� ter�leten a Nyugati Xiat (1038-1227). �gy h�rom p�lus� hatalmi er�viszony alakult ki K�na ter�let�n. 1115-ben a dzs�rcsik megalap�tott�k a Jin-fejedelems�get. A Jinek legy�zt�k a Liao-uralmat, k�s�bb pedig az �szaki Songot is. A d�lre menek�l� D�li Song-dinasztia hadvez�rei k�z�l kiemelked� Yue Fei hi�ba ind�tott t�bb hadj�ratot a Jin ellen, eredm�nyt nem �rt el. A kapzsi, �s hat�sk�r�vel vissza�l� Jia Shidao kancell�r felgyors�totta a D�li Song megsemmis�l�s�t.
A Song-dinasztia kor�ban gyorsan fejl�dtek a tudom�nyok �s a technika is. Olyan �j tal�lm�nyok sorolhat�k ide, mint az ir�nyt�, a bet�szed�si m�dszert a nyomtat�sban, tov�bb� a l�szer haszn�latainak elterjed�s�t. A Bi Sheng �ltal feltal�lt, r�szekb�l �ssze�ll�tott �r�sjegyekkel val� nyomat�s, az �jfajta bet�szed�s 400 �vvel el�zte meg az eur�pai nyomdaipart. Su Song a vil�gt�rt�nelemben els�k�nt tal�lta fel a csillag�szati �r�t. Shen Kuo "Meng Xi megjegyz�sek" c�m� �r�sa sok �j, s�t �lenj�r� m�szaki �s technikai v�vm�nyt jegyzett fel, �s el�kel� helyet foglal a term�szettudom�nyok t�rt�net�ben. Kultur�lis t�ren nagy teret h�d�tott a neokonfucianizmus, nagy mesterei voltak Zhu Xi, �s Lu Jiuyuan. �j fejteget�seket �s �rtelmez�seket jelentettek meg taoista �s buddhista tud�sok, b�lcsel�k is. Emellett teret h�d�tottak k�lf�ldr�l �rkez� m�s vall�sok is. Az Ouyang Xiu �ltal szerkesztett "�j Tang-dinasztia T�rt�nete" c�m� �r�st az ut�kor a t�rt�net�r�s egyik alapm�v�nek tartja. A Sima Guan �ltal szerkesztett "T�rt�neti Kr�nik�k" c�m� t�rt�neti m� p�rj�t ritk�tja a kr�nika�r�s ter�n. A kult�ra �s irodalom ter�let�n kiemelkedtek Ouyang Xiu, Su Shi pr�za�r�k, Yan Shu, Liu Yong, Zhou Bangzan, Li Qingzhao, Xin Qixi k�lt�k. N�pszer� lett a dr�ma�r�s �s sz�npadi j�t�k is. Fest�szetben f�leg a t�jk�pfest�s volt a jellemz�. K�l�n meg kell eml�teni a Zhang Zerui �ltal festett "A nagy foly� ment�n qingming �nnepkor" nevet visel� festm�ny, amely kiv�l� m�v�szi sz�nvonala mellett h�ven mutatja be a kor f�v�rosi lakoss�g�nak �let�t.