K�na �r�sos t�rt�net�nek els� dinaszti�ja

A k�nai t�rt�n�szek a Xia-kort tartj�k K�na els� dinaszti�j�nak, amelyr�l azonban nem maradtak fenn konkr�t dokumentumok. A Shang-dinsztia l�t�t viszont m�r �r�sos dokumentumokkal �s m�s r�g�szeti leletekkel is al� lehet t�masztani.
A Shang-dinaszti�t az id�sz�m�t�sunk kezdete el�tti 16. sz�zadban alap�tott�k, 600 �ves uralom ut�n az id�sz�m�t�sunk kezdete el�tti 11. sz�zadban d�nt�tt�k meg. A Shang uralkod�h�za t�bb �zben v�ltoztatta sz�khely�t, a dinasztia utols� f�v�rosa a mostani Henan tartom�ny Anyang k�zel�ben lev� Yin volt. Ez�rt az ut�kor Yin-Shangnak is nevezi ezt a dinaszti�t. A r�g�szeti �sat�sok azt mutatj�k, hogy a Shang-korban ar�nylag fejlett kult�r�t hoztak l�tre, amelynek legjellemz�bb eml�kei a j�sl�csont-feliratok, a jiaguwen, �s a bronzt�rgyak voltak.
A j�sl�csont-feliratokr�l el�sz�r a 20. sz�zad elej�n szerzt�nk tudom�st. A Henen tartom�ny Anyanghoz tartoz� Xiaotun falucska parasztjai kisebb mennyis�g�, gy�gyszernek v�lt csontdarabot �s tekn�sb�ka p�nc�lt tal�ltak �s �rus�tottak nagyv�rosokban. A t�rt�n�szek r�gi �r�sjelet v�ltek tal�lni rajtuk. Ett�l kezdve nagy er�vel kerest�k a feliratos csontokat �s tekn�sp�nc�lokat. A tud�sok hamarosan megbizonyosodtak, hogy r�gi ir�sjegyekkel van dolguk, �s a jiaguwen - "p�nc�lcsontos �r�sjegy" nevet adt�k ezeknek az �r�sos eml�keknek. Xiaotunban �s k�zel�ben voltak a Shang-dinasztia f�v�ros�nak romjai.
Amik napvil�gra ker�ltek, azok val�ban j�sl�csont-feliratok voltak. A jiaguwen felfedez�se volt K�na 20. sz�zadi t�rt�nelmi leleteinek egyik nagy szenz�ci�ja. A feliratos csontok, tekn�sp�nc�lok mellett 1928 �ta bronzt�rgyak �s m�s �rt�kes r�g�szeti leletek is napvil�gra ker�ltek.
A kutat�k meg�llap�tott�k, hogy a csontokat �s a tekn�sp�nc�lokat j�sl�sra haszn�lt�k. A Shang-uralkod�k, miel�tt nagyobb �gyekben d�nt�ttek volna, j�soltak, m�gpedig �gy, hogy a megtiszt�tott �llati csontokat, tekn�sp�nc�lokat sim�ra csiszoltatt�k, a tekn�sp�nc�l bels� oldal�ra, vagy az �llatcsont lapj�ra karcolt�k r� a j�sl�s c�lj�t, a k�rv�nyez� nev�t, d�tumot, azt�n pedig a csontlapot, tekn�sp�nc�lt a t�z fel� tett�k. A melegt�l a csontokon reped�sek keletkeztek, amikb�l azt�n kiolvashatt�k a d�nt�shez sz�ks�ges inform�ci�t. Amennyiben a j�slat bev�lt, a csontlapot hivatali dokumentumk�nt �rizt�k meg.
Csak�gy mint a csontfeliratok, a bronzt�rgyak is a Shang-kor fejletts�g�t jelzik. A Yin-romokon tal�lt bronzt�rgyak a kor bronzkoh�szat�nak meglehet�sen magas szintj�r�l tan�skodnak. Az eddig ki�sott t�bb ezer t�rgy k�z�l a legjelent�sebb az 1939-ben el�ker�lt 875 kilogramm s�ly�, 133 centim�ter magas, 78 centim�ter sz�les Simuwu n�gysz�gletes bronzf�z�, amely a k�nai bronzkorszak cs�csteljes�tm�ny�nek tekinthet�.
A r�g�szeti �sat�sok megmutatt�k, hogy a Shang-korban kialakult az �llamigazgat�s, alapj�ban v�ve a mag�ntulajdon rendszere is. K�na a civiliz�ci� korszak�ba l�pett.