A Qin-dinasztia

Az id�sz�m�t�s kezdete el�tti 221-ben a rabszolgatart� t�rsadalom k�tezer �ve ut�n megsz�letett K�n�ban az els� egys�ges k�zponti uralom, a Qin-dinasztia.
I. e. 255 �s 222 k�z�tt a Hadakoz� Fejedelems�gek kor�ban h�t kir�lys�g , a Qin, Qi, Chu, Wei, Zan, Han �s Zhao v�g n�lk�li h�bor�t folytatott egym�ssal. Az orsz�g �szaknyugati r�sz�t birtokl� Qin kir�lys�g, mivel hamarabb fogott hadi �s agr�rreform v�grehajt�s�ba, v�g�l nagy katonai �s gazdas�gi er�f�l�ny�t �rt el a t�bbi hat fejedelems�ggel szemben, �s i. e. 247-ben siker�lt az akkori K�na ter�leteit egyes�teni. A siker nem v�letlen�l sz�letett meg. Hogy csak egyet eml�ts�nk: Zhen Guoxing han sz�rmaz�s� v�z�gyi szakember vezet�s�vel a Qin kir�ly csatorn�t �satott, amely t�bb mint 40 ezer hekt�rnyi szikes f�ldet v�ltoztatott term�f�ldd�.
I. e. 230-t�l Yeng Zheng kir�ly megkezdte orsz�gegyes�t� hadj�rat�t, �s nem eg�szen 10 �v alatt sorra megsemmis�tette a hat kir�lys�got. Ezzel � lett az egys�ges orsz�g uralkod�ja, mag�t K�na els� cs�sz�r�nak nevezte.
Nagy t�rt�nelmi jelent�s�g� esem�ny volt K�na egyes�t�se, �s nagy hat�ssal volt az ut�korra is. A cs�sz�r a Zhou-korban l�trehozott, �s a Tavasz-�sz korban rengeteg h�bor�t okoz� fejedelems�gi rendszer helyett kialak�totta a k�zponti vezet�shez tartoz� 36 megy�b�l �ll� megyerendszert. A megy�khez j�r�sok, azokhoz pedig falvak tartoztak. Minden k�zigazgat�si szerv �l�n kinevezett vezet� �llt. A k�zponti �s a megyei vezet� tiszts�gvisel�ket maga a cs�sz�r nevezte ki, tiszts�ge nem volt �r�k�lhet�. Az ekkor keletkezett megyei nevekb�l sok m�ig is megmaradt. 
A cs�sz�r parancs�ra egyes�tett�k az �r�srendszert. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert a Hadakoz� Fejedelems�gek kor�ban ugyan minden kir�lys�gban egyazon eredet� �r�st haszn�ltak, azonban a t�bb sz�z �vig tartott megosztotts�g sok v�ltoz�st �s elt�r�st hozott a k�l�nb�z� kir�lys�gokban �rv�nyes �r�sokban. Ez az �llapot neh�zs�get okozott az �llamigazgat�sban, de a kereskedelemben �s a mindennapi �letben is. A cs�sz�r elrendelte, hogy a Qin kir�lys�gban haszn�lt �r�s alapj�n az eg�sz birodalomban egyes�ts�k az �r�srendszert. Az egys�ges �r�snak felbecs�lhetetlen nagy szerepe volt a k�s�bbiek sor�n az orsz�g egys�g�nek meg�rz�s�ben �s a kult�ra fejl�d�s�ben. 
A cs�sz�r parancs�ra egys�ges�tett�k a s�lyrendszert, a hossz- �s �rm�rt�keket, ami szint�n nagyban seg�tette a kereskedelem �s gazdas�g fejl�d�s�t. Tov�bb� a kereskedelemben bevezett�k az egys�ges p�nzt, amely int�zked�s a k�zponti hatalom megszil�rd�t�s�ban is nagy szerepet j�tszott.
I. e. 213-ban a cs�sz�r �jabb rendelete szerint a Qin-kir�lys�gban megjelent k�nyvek kiv�tel�vel el�gett�k m�s kir�lys�gok k�nyveit, az �r�sos munk�kat, els�sorban a konfuci�nus k�nyveket, de m�s iskol�k �r�sait sem k�m�lt�k, a k�nyvrejteget�ket pedig kiv�gezt�k. Ez a kegyetlen parancs hatalmas k�rokat okozott a kult�r�ban. 
Az �szaki nom�d n�pek t�mad�sainak elh�r�t�s�ra a cs�sz�r elrendelte, hogy k�ss�k �ssze a nom�dok ellen kor�bban a Han, Yan �s Zhao kir�lys�gok �ltal k�l�n-k�l�n emelt v�d�falakat, ez lett a mai K�nai Nagy Fal alapja. Ezen k�v�l a cs�sz�r t�bb mint 700 ezer f�rfi munkaer�t mozg�s�tott a cs�sz�ri palot�nak, �s s�rj�nak �p�t�s�re. A nemr�giben napvil�got l�tott cser�pkaton�k abb�l a korb�l maradtak r�nk. A k�m�letlen munk�latok nagyban gyeng�tett�k az orsz�g erej�t, �s ki�r�tett�k az �llamkincst�rt.
Az els� cs�sz�r katonai er�vel v�get vetett K�na sz�ttagolts�g�nak, megval�s�totta az orsz�g egys�g�t, l�trehozta a t�bbnemzetis�g� feud�lis hatalmat, amelynek gerinc�t a han nemzetis�g alkotta. Ezzel �j t�rt�nelmi fejezetet nyitott K�na t�rt�net�ben.