A Sui �s a Tang dinasztia

Az id�sz�m�t�s szerinti 581-ben Yang Jian ( Sui Wen Di cs�sz�r ) alap�totta a Sui-dinaszti�t. 618-ban fi�t, Sui Yang Di cs�sz�rt felakasztott�k, �s ezzel v�get is �rt a Sui-uralom, ami meglehet�sen r�vid ideig, 37 �vig tartott.
Wen Di cs�sz�r �rdemei k�z� tartozott t�bbek k�z�tt a k�zigazgat�si, az �gy�szs�gi �s szem�lyzeti kiv�laszt�si rendszer szab�lyoz�sa. A cs�sz�r �ltal bevezetett �j jogi rendszer keret�ben a Sui-korban nem b�ntett�k a b�nelk�vet�ket olyan kegyetlen m�don, mint azel�tt. A cs�sz�r kidolgozta a k�ztisztvisel�k kiv�laszt�si rendszer�t is. Fia, Yang Di cs�sz�r egyetlen elismer�sre m�lt� munk�t v�gzett csak: a Peking-Hangzhou csatorna �p�t�s�t, ezen k�v�l a fiatal cs�sz�r csak pazarl�s�r�l volt h�res. V�g�l a dinasztia m�sodik cs�sz�r�t felakasztott�k a l�zad�k, �s ezzel a Sui-uralom v�get is �rt.
Az i. sz. 618 �s 907 k�z�tti 289 �vig �llt fenn a Tang-dinasztia. A Tang-dinaszti�t k�t r�szre szokt�k osztani a t�rt�n�szek: els� szakasza Gao Zhu dinasztiaalap�t� cs�sz�r uralkod�sa alatt kezd�d�tt. Gao Zhu fia, Li Shimin k�t testv�r�vel folytatott er�szakos �sszecsap�sok gy�ztesek�nt ker�lt a tr�nra. � lett Tai Zong cs�sz�r, aki nagy er�vel fejlesztve a gazdas�got. Az orsz�got a k�nai feud�lis t�rsadalomban soha nem l�tott magas sz�nvonalra emelte. Ezt az id�szakot "zhen guani f�nykor" n�ven jegyzik a t�rt�nelemben, tudniillik zhenguan volt uralkod�s�nak �vsz�ma. Ez id� alatt K�na vil�gviszonylatban is vezet� helyen �llt mind politikai, mind gazdas�gi �s kultur�lis t�ren. Nem eg�szen sz�z �v m�lva Xuan Zong cs�sz�r uralkod�s�nak kaiyuan �veiben �jabb nagy felvir�gz�s �s b�keid� k�vetkezett. A t�rt�n�szek ezt a korszakot "kaiyuani vir�gz�s kor�nak" szokt�k h�vni. Ugyanakkor Xuan Zong cs�sz�r uralkod�sa v�g�n kit�rt az An Lushan - Shi Siming-f�le katonai l�zad�s, amely v�g�l az orsz�g hanyatl�s�hoz vezetett.
A Shui- �s a Tang-dinasztia idej�n szab�lyok rendszere sz�letett meg a t�rv�nyhoz�sban, a k�zigazgat�sban, a k�ztisztvisel�k kiv�laszt�s�ban �s az ad�z�sban. Mindezek messzemen� hat�ssal voltak az ut�korra. �l�nk gazdas�gi �s kultur�lis cserekapcsolatok zajlottak k�lf�ldi orsz�gokkal. A hum�n tudom�nyok ter�n kiemelkedett a k�lt�szet: a Tang-dinasztia els� �veiben Chen Zian, a dinasztia felvir�gz�sa kor�ban Li Bai, Du Fu, k�s�bb pedig Bai Juyi, Yuan Zhen alkotott maradand�t. �ket k�vett�k a dinasztia utols� szakasz�ban Li Sangying �s Du Mu. Az essz�irodalomban Han Yu �s Liu Zongyuan v�geztek kiv�l� alkot�munk�t. A kalligr�fi�ban igen nagy �rt�ket teremtett Yan Zhenqing, a fest�szetben pedig meg kell eml�teni Yan Libent, Wu Daozit, Li Sixunt �s Wang Wait. A zene- �s t�ncm�v�szetben a "Yishang Yuyi", a Pelyhes Felh� k�pviselte a kora zenei �s t�ncm�v�szet�nek cs�cs�t. A vil�gh�r� Dunhuangi barlangfest�szet �s szobr�szat ekkor �rte el f�nykor�t. A Tang-korban tal�lt�k fel a k�nyvnyomtat�st �s a puskaport.
A Tang-dinasztia v�g�n a Niu Sengru �s Li Deyu kancell�rok k�z�tti visz�lyok �s az eunuchok hatalm�nak n�veked�se nagyban legyeng�tett�k a cs�sz�rs�got, aminek k�vetkezt�ben egyre s�r�bb� v�ltak a parasztl�zad�sok. V�g�l a Huang Chao parasztfelkel�s adta az utols� l�k�st a dinasztia �sszeoml�s�hoz. Zhu Weng, a felkel�k vez�reinek egyike mag�hoz ragadta a hatalmat. �s Liang n�ven alap�tott uralmat, amivel megkezd�d�tt az �n. �t dinasztia kora.