Az id�sz�m�t�sunk szerinti 220 �s 589 k�z�tt volt a Wei-Jin korszak. �gy alakult, hogy az i. sz. m�sodik sz�zad v�g�n nagyon legyeng�lt a Keleti Han-uralom, �s az orsz�g ter�lete i. sz. 189-263 k�z�tt h�rom r�szre oszlott: a Wei, a Shu �s a Wu kir�lys�gra. Majd Nyugati Jin-dinasztia k�vetkezett, amely meglehet�sen r�vid ideig volt uralmon (265-316), �s �jra h�bor�k d�lt�k az orsz�got. A nyugati Jin-uralkod�i csal�d, az arisztokrat�k Keletre menek�ltek, ahol l�trehozt�k a Keleti Jin-dinaszt�t (317-420), �s ar�nylag stabilabban korm�nyoztak, f�leg az �szaki ter�leteken �l� k�l�nb�z� nemzetek �d�z harcaival �sszehasonl�tva. �szakon egym�st k�vet�en 16 uralom v�ltotta egym�st. Ez id� alatt a d�li orsz�gr�szben fejl�d�tt a gazdas�g, nyugatr�l �s �szakr�l pedig nom�d nemzetek �ramlottak az orsz�g bels� ter�leteibe. A n�pek v�ndorl�sa �s �sszekevered�se hat�konyan el�mozd�totta a kult�r�k fejl�d�s�t. A filoz�fiai iskol�k k�z�l a metafizika, a buddhizmus �s a laoizmus h�vei vitatkoztak egym�ssal tanaik igazs�g��rt, v�g�l az uralkod� t�mogat�sa k�vetkezt�ben a buddhizmus nyert . A Wei kir�lys�g Jianan �veiben kit�nt 7 k�lt� �s Tao Yuanming irodalmi alkot�sai az ut�kor sz�m�ra �r�k �rt�keket hagytak h�tra. Wang Xizhi kalligr�fiai m�veit, Gu Kaizhi festm�nyeit mint p�tolhatatlan �rt�keket �rzi az ut�kor. Ide sorolhatjuk az ebb�l az id�b�l sz�rmaz� vil�gh�r� Dunhuang barlangot is a kult�rkincseivel. A term�szettudom�nyok ter�n is voltak nagy eredm�nyek. Zu Chongzhi volt a vil�gon az els� aki aπ �rt�k�t h�ttizednyi pontoss�ggal 3,1415927-ben adta meg. Jia Sixie "Qi Min Yao Shu" c�m� tudom�nyos m�ve az agr�rtudom�nyok ter�let�n volt az els� nagy jelent�s�g� alkot�s.
A korszakot az�rt nevezte az ut�kor "d�li �s �szaki dinaszti�k"-nak, mert az orsz�g d�li �s �szaki r�sz�n k�l�n-k�l�n dinaszti�kat alap�tottak. Az �szaki oldalon voltak sorrendben az �szaki Wei, amely k�s�bb k�t: keleti �s nyugati r�szre oszlott. Azut�n az �szaki Qi uralkod�k �tvett�k a Keleti Wei hatalm�t, az �szaki Zhou viszont a Nyugati Weit, az �szak Zhou k�s�bb elfoglalta az �szaki Qi ter�leteit is.
Az �szaki dinaszti�khoz k�pest d�len valamivel egyszer�bben alakult a dinaszti�k sora: Song, Qi, Liang �s Cheng-dinasztia volt itt uralmon. A d�li-�szaki dinaszti�k kor�ban a gazdas�g f�leg d�len fejl�d�tt gyorsabban, hiszen a h�bor�k el�l menek�l� lakosok nemcsak munkaer�k voltak, de magukkal vitt�k a fejlett termel�si szaktud�sukat �s eszk�z�ket is.D�len Yangzhou �s k�rny�ke volt a gazdas�gilag legfejlettebb t�rs�g. �l�nk kultur�lis cserekapcsolat is kialakult ebben az id�szakban n�h�ny k�lf�ldi orsz�ggal, �gy Jap�nnal, Kore�val �s a k�z�p-�zsiai t�rs�g orsz�gaival de R�m�ig is eljutott a k�nai kult�ra, nem is besz�lve a k�zeli d�lkelet-�zsiai orsz�gokr�l. A Keleti Jin buk�sa ut�n K�na ter�lete t�bb r�szre szakadt. A d�li-�szaki dinaszti�k ideje azon ritka t�rt�nelmi id�szakok egyike volt, amikor sok nemzetis�g uralma jellemzte az orsz�g �llapot�t. R� kell azonban mutatni, hogy az orsz�g r�szekre szakad�sa bizonyos m�rt�kben ugyan megakad�lyozta a gazdas�gi fejl�d�st az orsz�gban, �m a k�v�lr�l �rkez� nemzetek uralkod�sa k�vetkezt�ben nagy nemzetegyes�l�s alakult ki a S�rga foly� ment�n. Ilyen t�rt�nelmi h�tt�r mellett soha nem l�tott m�rt�k� asszimil�ci� ment v�gbe a hanok k�z�tt, �s v�g�l egy egys�ges k�nai nemzet alakult ki. Teh�t a d�li-�szaki dinaszti�k kora igen fontos l�ncszem a k�nai nemzet kialakul�sa �s fejl�d�se t�rt�net�ben.