A konfucianizmus

     Az ir�nyzat l�nyege, hogy t�rsadalmi m�retekben fogalmaz meg olyan elgondol�sokat, amelyeket k�vetve az eg�sz t�rsadalom m�k�d�k�pess� lehet, �s a cs�sz�rkorig elmen�en egy uralkod� sz�m�ra biztos�tja az eg�sz t�rsadalom tisztelet�t, megbecs�l�s�t. Alap�t�ja Kung Csiu (i.e.551-479), aki Lu fejedelems�gben sz�letett. Neve annyit jelent, hogy a Kung csal�dban sz�letett fi�gyermek. Eur�pai misszion�riusok latinos�tott�k �vezredek m�lt�n Konfuciuszra. Ebben benne van a Fu-ce n�v maradv�nya, ami magas rangot jelent K�n�ban.

A konfucianizmus tan�t�sait �sszegy�tj� m� a Lun-j� ("Besz�lget�sek �s mond�sok"). A Lun-j� tan�t�sa a t�rsadalom viszonyaira, berendezked�s�re vonatkozik: meghat�rozza a f� viselked�sform�kat, s a csal�dot mint legfontosabb egys�get jel�li meg. Konfuciusz tan�tv�nyaival egy�tt �rta m�veit. Az egyik legfontosabb tan�tv�ny Ceng-ce, aki a gyermeki kegyeletet, a hszia�t fejtette ki, egy szent k�nyvben, a csingben. A "Hsziao-csing" k�nyv megfogalmazza a t�rsadalom alapk�vetelm�ny�t: azt, hogy mindenki tisztelettel �s engedelmess�ggel tartozik a csal�df�nek, aki gondoskodik r�la. A hsziao teh�t az eg�sz t�rsadalmi berendezked�s egyik f� koncepci�ja. A m�sik a ti, ami az id�sebbik ir�nti tiszteletet jelenti. A ti �s a hsziao egy�ttes megval�sul�sa teszi lehet�v�, hogy az embers�g �s a rend uralkod�v� v�lj�k a t�rsadalomban.

A taoizmus

     Ez egy olyan vil�gm�ret� filoz�fiai rendszer, amely a k�nai hagyom�nyt �sszek�ti a k�r�l�tte l�v� term�szettel. Alap�t�ja Lao-tan, azaz Lao-ce. Szerinte a vil�g rendj�t az hat�rozza meg, hogy az ember a term�szet r�sze, a vil�gmindens�g megk�l�nb�ztetett egys�ge. A konfucianizmus �s a taoizmus �gy voltak�ppen kieg�sz�ti egym�st: a t�rsadalom �s benne az ember �let�t a konfucianizmus szab�lyozza, az emberi vil�gnak a term�szethez val� viszony�t pedig a taoizmus igyekszik meghat�rozni.

Lao-ce Konfuciusz el�tt �lt, de tan�t�sait k�s�bbi �sszefoglal�sokb�l ismerte meg a vil�g.