A Ming-dinasztia

1368-ban Zhu Yuanzhang Nangkingban megalap�totta a Ming-dinaszt�t. 31 �ves uralkod�sa alatt kem�ny k�zzel szil�rd�totta meg a k�zponti hatalmat, kegyetlen�l v�gzett azokkal, akik kor�bban nagy er�vel seg�tettek neki a dinasztiaalap�t�sban. A cs�sz�r ugyanakkor k�m�letlen�l lesz�molt a cs�sz�ri uralkod�ssal szembehelyezked� ellens�ges er�kkel. Tr�nj�t unok�ja, Jian Wen Di �r�k�lte, �m a fiatal uralkod�t nagyb�tyja, Zhu Li letasz�totta a tr�nr�l, Cheng Di n�ven cs�sz�r lett. � volt az, aki 1421-ben a f�v�rost Pekingbe tette �t.
Az uralkod�k igyekezete ellen�re a k�zponti hatalom m�gsem bizonyult er�snek. A t�bb ok k�z�l az egyik az volt, hogy a tr�non �l� cs�sz�rok rendszerint igen fiatalok voltak �s az uralom gyakorl�sa rendre az eunuchok kez�be ker�lt. A tisztess�ges vezet� tiszts�gvisel�ket vagy kiv�gez�k, vagy sz�m�zt�k. Levert�k a parasztfelkel�seket is.
Volt egy Zhang Juzheng nev� kancell�r, aki a t�rsadalmi fesz�lts�g enyh�t�s�re reformpolitik�t vezetett be, n�mi eredm�nnyel, hiszen ez id� alatt fejl�d�tt a mez�gazdas�g. Zhang kancell�r ir�ny�t�s�val megrendszab�lyoztak t�bb foly�t, ad�cs�kkent�st hajtottak v�gre, �gy bizonyos m�rt�kben siker�lt a kancell�rnak levenni a terhet a lakoss�gr�l, amivel enyh�tette a t�rsadalmi fesz�lts�get.
A Ming-dinasztia b�k�s idej�ben fejl�d�tt a mez�gazdas�g, a sz�v�ipar �s a porcel�n�get�s, fejl�d�tt a vasb�ny�szat �s a koh�szt. A pap�rgy�rt�s �s haj��p�t�s egyar�nt nagy fejl�d�snek indult az el�z� dinaszti�khoz k�pest. Zheng He, a nagy haj�s vezet�s�vel h�tszer j�rt k�nai kereskedelmi flotta a mostani d�lkelet-�zsiai orsz�gok t�rs�g�ben. Zheng He flott�ja t�bb mint 30 orsz�gba jutott el.
A Ming-dinasztia uralm�nak fel�t�l K�n�t t�bb �zben zaklatt�k Jap�n, Spanyolorsz�g, Portug�lia �s Hollandia t�mad�sai.
Nagyot fejl�d�tt a Ming-korban az �rugazdas�g, mutatkoztak a kapitalizmus cs�r�i is. A dinasztia elej�n sok volt a h�bor� miatt parlagon hagyott f�ld. A mez�gazdas�g fejleszt�se �rdek�ben Zhu Yuanzhang cs�sz�r ezeket a f�ld�nfut� szeg�nyeknek adta cs�kkentett ad�val. A mez�gazdas�g fejl�d�s�vel p�rhuzamosan sok addig ismeretlen n�v�ny jutott el K�n�ba: a doh�ny, az �des krumpli, a kukorica �s a f�ldimogyor�. Fejl�d�tt a k�zm�ipar �s a m�v�szi porcel�n�get�s. Nagy sz�mban jelentek meg a tucatnyi szerz�dtetett dolgoz�t alkalmaz� sz�v�m�helyek, amelyek tulajdonosai b�relhettek is megfelel� ismeretekkel rendelkez� szakmunk�sokat, ami a kapitalizmus kezdeteire utal. A kereskedelem fejl�d�se mag�val hozta a nagyv�rosok ki�p�l�s�t. Orsz�gos nagyv�rosok voltak Peking, Nangking, Suzhou, Hangzhou �s Guangzhou.
Az �llami tiszts�gvisel�k kiv�laszt�s�ban egy merev, sablonos form�j� essz��r�s lett divat, ami az �rtelmis�gieket sz�k l�t�k�r�v� tette. N�pszer� lett a reg�ny�r�s, ide sorolhatjuk a nemzetk�zileg is ismert V�zparti t�rt�net, Nyugati utaz�s, H�rom kir�lys�g kr�nik�ja c�m� alkot�sokat. Meg kell eml�teni Xu Xiake „�ti megjegyz�sek„ c�m� geol�giai jegyzeteit, Li Shizhen „Gy�gyn�v�nyek gy�jtem�nye” c�m� hatalmas terjedelm� orvostudom�nyi m�v�t. Napvil�got l�ttak Xu Guangqit�l az „Agr�rtudom�nyok lexikonja„, Song Zingxint�l az „Ezer Mesterek„ k�zm�ipari gy�jtem�nye, valamint a hatalmas terjedelm� r�gi �s korai �rt�kes k�nyveket tartalmaz� gy�jtem�ny a „Yong Le enciklop�dia „.
A dinasztia v�g�n s�lyosbodott a gazdas�gi polariz�l�d�s. Kegyetlenn� v�lt az ad�ztat�s, ennek k�vetkezt�ben ki�lez�dtek a t�rsadalmi ellent�tek. A „Donglin p�rt„ n�ven szervezetbe t�m�r�lt f�tisztvisel�k �s hazafias szellem� tanult emberek igyekeztek a fesz�lts�get reformmal enyh�teni, �s k�vetelt�k az eunuchok �s arisztokrat�k kiv�lts�gainak korl�toz�s�t. K�vetel�siket kegyetlen�l elnyomt�k ami v�g�l a t�rsadalmi fesz�lts�gek fokoz�d�s�hoz vezetett.
1627-ben s�lyos elemi csap�sok s�jtott�k a mostani Shaanxi tartom�ny ter�let�t, a helyi korm�nyzat ennek ellen�re v�ltozatlan nagys�g� ad�t akart beszedni, ami v�g�l parasztl�zad�shoz vezetett. 1644-ben a fell�zadt parasztok lerohant�k Pekinget. A tr�non �l� Cong Zhen cs�sz�r felakasztotta mag�t. �gy lett v�ge a Ming-dinaszti�nak.