K�na t�rt�net�ben a Zhou volt a harmadik dinasztia a Xia �s Shang uralom ut�n. Az id�sz�m�t�s kezdete el�tti 1027-ben alakult Zhou-dinasztia 770 �vig volt uralmon id�sz�m�t�sunk kezdete el�tti 256-ig, amikor megd�nt�tte a Qin-kir�lys�g. A 770 �ves Zhou-uralmat k�t r�szre szokt�k osztani: a f�v�ros keletre k�lt�z�se el�tti id�szakot Nyugati Zhou-nak nevezik a t�rt�n�szek, m�g a k�lt�z�s ut�ni id�szakot Keleti Zhou-nak, amely a Tavasz �s �sz korszak�b�l �s Hadakoz� Fejedelems�gek kor�b�l �llt.
A 257 �vig uralmon lev� Nyugati Zhou-dinasztia i. e. 1027-771 k�z�tt l�tezett. Az els� kir�lya Wu Wang, a Shang-uralom megd�nt�se ut�n f�v�rost alap�tott a mai Shaangxi tartom�nyban lev� Changant�l �szaknyugatra fekv� Haoban. Fia, Kang kir�ly fiatal kora miatt nem volt k�pes az orsz�gl�st k�zvetlen�l ir�ny�tani, �gy nagyb�tyja, Zhou Gong lett a r�gens, aki nagy hadsereggel leverte a l�zad� t�rzseket �s gazdas�gfejleszt� belpolitik�t folytatott. Cheng Wang kir�ly fia, Kang Wang kir�ly tov�bb folytatta a bev�lt politik�t, �s ez hossz�, b�k�s id�szakot eredm�nyezett, amit "Chen-Kang b�k�s korszak" n�ven szoktak emlegetni.
Belpolitikai t�ren fontos int�zked�s volt a sz�nt�f�ldek igazs�gos eloszt�sa, a csal�dokra k�telez� szab�lyok rendszerez�se, a zene n�pszer�s�t�se, valamint az udvari �s k�zn�pi szertart�sok bevezet�se.
I. e. 770-476 k�z�tt volt a Tavasz-�sz korszak. Ekkor gyorsan szaporodott a lakoss�g �s fejl�d�tt a gazdas�g, amivel p�rhuzamosan �lesedtek a hegem�ni��rt foly� harcok is. A mez�gazdas�gi termel�sben ebben az id�szakban jelentek meg a vaseszk�z�k, sok helyen ig�nybe vettek ig�s�llatokat a termel�shez, fejl�d�tt a v�zgazd�lkod�s is, aminek k�vetkezt�ben gyorsan n�vekedett a gabona hozama is.
A kort az�rt nevezik Tavasz �s �sz kor�nak a t�rt�n�szek, mert Konfucius e n�ven szerkesztette kr�nik�ba a kor legjelent�sebb esem�nyeit. 
A Tavasz �s �sz kora v�g�n sz�letett Konfucius nagy k�nai gondolkod�, filoz�fus, aki kora kult�r�j�nak �s erk�lcsi felfog�sainak alapj�n a nyugtalan t�rsadalom jellemz�it elemezve feldolgozta �s �ssze�ll�totta k�nyveiben n�zeteit. Tanait az ut�kor konfuci�nus iskol�nak nevezte.
A Tavasz �s �sz kor�t k�vette a Hadakoz� Fejedelems�gek kora ( i.e.403-221). A Tavasz �s �sz kor�nak sz�mtalan fejedelems�g�b�l az egym�ssal v�vott harcok k�vetkezt�ben csak h�t kir�lys�g maradt meg, a Qin, Chu, Yan, Han, Zhao, Wei �s Qi kir�lys�g . L�t�k �s meger�s�d�s�k �rdek�ben a kir�lys�gok igyekeztek reformpolitik�t folytatni. A Qin kir�lys�g legeredm�nyesebb reformpolitik�ja k�vetkezt�ben ker�lt ki gy�ztes a vet�lked�sb�l. 
A Hadakoz� Fejedelems�gek kor�ban sz�ntelen�l folytatott csat�roz�sok nem akad�lyozt�k a kult�ra fejl�d�s�t, s�t, ink�bb m�g siettett�k is. T�bb okb�l is. Az egyik az, hogy minden kir�lys�gban kiv�l� strat�g�kra, tud�sokra, filoz�fusokra volt sz�ks�g. Mondhatni, az �si K�n�ban ekkor volt a kult�r�nak a vir�gkora. A jeles szem�lyis�gek k�z�l kiemelkedik a m�r eml�tett Konfucison k�v�l az �t k�vet� Menciusz, a laoista filoz�fia kiv�l� k�pvisel�i Lao Ce, Zhuang Ce �s Lie Ce, Mo zi, aki az "�ltal�nos szeret"-et hirdette, �s Han Fei, aki a jogtudom�nyok �tt�r�je volt. Ez volt az a korszak, amikor "Sz�z vir�g vir�gzott �s sz�z iskola versengett."
Az i. e. 230-ban Qin-kir�ly lett Ying Zheng i. e. 221-ben egyes�tette K�n�t, �s ezzel v�ge lett az orsz�g k�zel 600 �vig tartott r�szekre szakad�s�nak.