Az jraszlets
Mi a bizonytka hogy van jraszlets? A "civilizlt" nyugati ember hajthatatlanul hiszi, hogy a hall utn nincs folytats, ezrt letmdja gtlstalan; mondvn "Egyszer lnk!". Mindent megtesznek sajt nzõ vgyik kielgtsre, nem trõdve krnyezetkkel, eltaposva a termszet erdeit s vizeit, legyilkolva az llatokat, tgzolva embertrsaik rzsvilgn, s vannak akik mg az emberlstõl sem riadnak vissza, hogy tehetõs vagyonhoz vagy pozcihoz jussanak. Ezek az emberek csak nmagukra gondolnak, s gyermekeikbe is ezt nevelik bele, s vajon mi lesz akkor, ha mr unokiknak nem jut erdõ ahol lelki megnyugvst tallhatnak, csak szennyezett levegõ. Esetleg a pnzhajhszs krosultjainak leszrmazottai az unoknak adjk majd vissza elszenvedett srelmeiket, mellyel viszlyokat, ellensgeskedst, hborkat sztanak. Ezek az emberek mit tennnek akkor, amikor rdbbennek, hogy tetteik kvetkezmnye nem marad el, õk maguk is szenvedõ alanyai lesznek?
Bizonytk. Ez a sz rendkvl szubjektv, ugyanis vannak akik csak azt tekintik bizonytknak, amely kzvetlenl bizonytja a felttelezst, s vannak akik a kzvetett bizonytkot is hiteles bizonytknak tekintik. Ha bepillantunk a modern fizika, kmia s csillagszat legjabb kutatsi terleteire, azt tapasztaljuk, hogy nem egy hipotzist kzvetve bizonytanak, mivel a technika jelenlegi llsban mg nem rendelkeznk olyan mûszerekkel, melyek kzvetlenl mrik a bizonytni kvnt felttelezst. Ezrt olyan mdszerekhez folyamodnak, hogy tbb klnbzõ mrsi megfigyelsekbõl kvetkeztetik ki a tapasztalati tzist, mely mindaddig fennll, amg fel nem bukkan egy antitzis.
gy gondolom, hogy az jraszlets itt felsorolt kzvetett bizonytkai legalbb ugyanilyen mrtkben hitelesnek mondhatak, mivel mindmig nincs mg kzvetett bizonytk sem arra, hogy nem ltezik. A matematika hasznlja az indirekt bizonytst, ami azt jelenti, ttelezzk fel az ellenkezõjt, s amennyiben az nem nyer bizonytst, gy az elõzõ llts az igaz.
Tegyk fel, hogy egyetlen fldi letnk van csupn! Megszletnk, felnvnk, majd munkba llunk, hogy a munkrt fizetst kapjunk, aminek ksznhetõen enni tudunk, s az gy felvett energit pedig ismt teendõink szorgalmas elvgzsre fordtjuk. Azrt dolgozunk, hogy legyen mit ennnk, s esznk, hogy tovbb tudjunk dolgozni? Valban pusztn ennek a mkuskerknek a prgetse lenne az ember let kldetse? "Nem"- vlaszoljuk - "Biztosan van valami rtelme az letnknek..."; pl. mg tbbet dolgozunk, hogy anyagi javakra tegynk szert, laks, kocsi ... stb, valamint csaldot alaptunk; meghzasodunk, gyermekeket nemznk, s bszkn mutogatjuk csaldi fnykpeinket: "Õk letnk rtelemi"
Rendkvli szervezõkpessggel intzzk munkahelyi s egyb elfoglaltsgainkat, bmulatos gyessggel rendezzk csaldunk szletsnapi, karcsonyi ... stb. nnepeit, s ahogy sorra pipljuk ki a notesznkben naprl-napra elintzett teendõinket, egyszer csak szrevesszk, milyen elkpesztõen gyorsan lapozzuk a naptrainkat elõre. Rdbbennk, hogy rohan az idõ s megregsznk; s ezrt mg tbb elfoglaltsgot szerveznk magunknak, hogy ne kelljen a hallra gondolni. A felfokozott stressz hatsra megbetegsznk, s legvgl a mi nevnk mell is egy csinos kis pipa kerl egy temetkezsi vllalkoz noteszbe.
C.G. Jung neves pszicholgus professzor szerint: "Az let olyan betegsg, amely biztos diagnzis szerint mindenkor hallla vgzõdik."
A vgsõ pillanatban mindent el kell hagynunk, mg emberi kapcsolatainkat is. Mindent, amirõl azt gondoltuk letnk clja; j kocsi, j mobil ...stb; mindent hogy minden ami clunk volt, egy pillanat alatt elvesztjk.
Mifle rtelem diktlja ezt? Mi clbl lnk, ha gysem lehet semmi maradandan a sajtunk?
Ha megvizsgljuk egyes cselekedeteinket, knnyen belthatjuk, hogy mindnek van valamilyen clja. ppen legnagyobb cselekedetnknek, a ltezsnknek ne lenne valami magasztos rtelme? gy gondolom, az letnk rtelme nem abban ll, hogy elrjk mindazt, amit hallunk pillanatban elvesztnk, hanem az rkkvalsg megtapasztalsa a vgsõ cl. De ha az let nem tart rkk, akkor hol van a halhatatlansg, netn a hall utn?
A hall utni lt krdseivel a vallsok, filozfik foglalkoznak. Emberemlkezet ta minden kzssg, trsadalom felismerte, hogy az rkkvalsgban van a lnyeg, s hogy letnk arra szolgl, hogy kirdemeljk a halhatatlansgot. Ez a transzcendens meggyõzõds - a valls -, mely a megismers hatrain tli, az rtelemmel fel nem foghat vilgokat szimblumokban, hiposztzisokban jelenti meg. Minden valls egyetrt abban, hogy a hall utn van valamilyen let, s a hall utni ltezsnkbe csak egyetlen dolgot visznk tovbb, azt a spiritulis szintnket, amelyet jelenlegi letnk sorn elrtnk. Ez teht letnk valdi clja, a lelki-szellemi tisztuls; gy egyetlen krds marad csupn: mit szeretnnk elrni a hallunk utn?
Minden valls hirdeti a hall utni letet, de vajon egy vagy tbb let is van? A tradicionlis vallst gyakorlk (hinduizmus, buddhizmus, knai univerzizmus) meggyõzõdse a tbbszri jraszlets (a Fld npessgnek 46%-a). De mi a helyzet a kinyilatkoztatott vallsoknl (keresztny, iszlm, zsid) ?
A hall utni rkkval mennyben s pokolban hisznek. Az utols tletkor brskodik felettnk a Leghatalmasabb Isten, eme egy ltnk alapjn, hogy rk dvzltsgben a mennyben, vagy rk krhozatban a pokolban lesz rsznk. A pokol kapujn Dante _ az Isteni sznjtkban -, a kvetkezõket olvassa: "Ki itt belpsz, hagyj fel minden remnnyel!". A pokolnak ez a statikus kzpkori nzete jl ltszik egy 1741-ben elhangzott hres prdikciban, Bûnsk a haragv Isten kezben:
"Mily szrnyû lenne akr csak egy pillanatra is elszenvedni a Mindenhat Istennek ezt a lngol tzt s haragjt; de azt nektek egy rkkvalsgig kell szenvednetek. Nem lesz vge e szrnyû szenvedsnek... Megltjtok majd, hogy kimondhatatlan hosszsg korszakokat kell eltltenetek, milliszor milli vet, eme legyõzhetetlen, knyrtelen bossz alatt roskadozva s gytrtetve."
Rpke letnk taln egyetlen "kis bûnnek" vtkvel a poklok legsttebb bugyraiban rk szenveds martalkv vlunk anlkl, hogy egyetlen imt mondhatnnk szabadulsunkrt. Ez lenne az isteni igazsgszolgltats? Vagy taln inkbb dmoni? Mg egy htkznapi szlõ is tbb lehetõsget ad gyermeknek, hogy lett jobb tegye.
Ha csak egyetlen letnk van csupn, akkor hogyan lehetsges, hogy klnbzõ testi s szellemi adottsgokkal kell tudnunk bizonytani, hogy rdemesek vagyunk a mennyorszgra? De ha adottsgaink teljesen azonosak lennnek is, az letkrlmnyeink akkor is klnbzõv tennnek. Ms trsadalmi rteghez tartozunk, s ms csaldban szletnk, mûvelõds s kpzs tekintetben nem egyenlõk az eslyeink. Vannak kztnk szegnyek s gazdagok, az egyiknek sikeres az lete a msiknak csupa szerencstlensg. Sem a krnyezet vizsglata, sem az rklstan nem adnak kielgtõ magyarzatot az egyni klnbsgekre, mg ha el is hisszk meghatroz szerepket. Arra pedig vgkpp nem tudnak magyarzatot adni, hogy mindennek mi rtelme?
Gondoltl-e mr valaha is arra, hogy milyen elv alapjn jut a lnyeknek boldogsg vagy szerencstlensg, tehetsg vagy korltoltsg? Vletlen? Oly knnyen kimondjuk ezt a szt, csak hogy ne kelljen tovbb gondolkodni, mert valamire nem tudjuk, nem ismerjk a magyarzatot. A vak sorsrl val elkpzels nem fr ssze a mindenhat Isten eszmjvel. Ha pedig a gondvisels vezrli mindezt, akkor mi alapjn dnti el az egyni klnbzõsgeket? Grdonyi Gza rta az Isten rabjai cmû mûvben; az emberek munkjban is van logika, ppen Istenben ne volna. Ha mindannyian Isten gyermekei vagyunk, akkor nem lehet ily kegyetlen cinizmussal teli akarata flttnk. A szeretõ Isten fogalma aligha fr ssze a haragv Isten gondolatval, klnsen az jszvetsg fnyben, melynek szmos szakasza Isten knyrletessgrõl beszl.
Ezekre a krdsekre nem ad vlaszt az egyszeri fldi let, hogy ltezsnk csak a szletstõl a hallig terjed. Egyetlen megolds knlkozik klnbzõsgnk s szenvedseink okra, mgpedig a tbbszri jraszlets elve.
A reinkarnci s a karma tana egyszerre magyarzata s igazolsa vilgunk nyomorsgra s rmtelisgre. Istenben nincs helye a gonosznak, egyedl nmagunk vagyunk oka s felelõse sorsunkrt. Keresztny krnyezetben nõttnk fel, amita esznket tudjuk azt gondoljuk csak ez az egy letnk van. Amirõl vek vagy vtizedek ta nem hallottunk vagy nem lttuk, az mg nem jelenti azt, hogy nem is ltezik. Gondoljunk csak pldul Amerika "felfedezsre", s mg rengeteg pldt lehetne sorolni.
S amikor egyszerre csak flnkbe jut a tbbszri jraszlets lehetsges volta, akkor kzzelfoghat bizonytkokat kvetelnk. A tbbszri jraszlets elfogadsnak akadlya nem a "konkrt bizonytk" hinya, hanem korltozott letszemlletnk, s a tagadshoz val ragaszkods. Legszembetûnõbb plda r a kisgyermek "dackorszaka"
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
