A Yuan-dinasztia

Tem�ndzsin 1206-ban alap�tottam meg a Mongol Kir�lys�got �s 1271-ban Kubil�j v�ltoztatta meg a kir�lys�g nev�t Yuan cs�sz�rs�gra. 1279-ban legy�zt�k a Song dinaszti�t �s Dadut jel�lt�k ki f�v�rosnak. Ez a hely Peking �se. A mongolok eleinte a „Nagy Sztyepp�t�l” �szakra telep�ltek le, miut�n Tem�ndzsin lek�zd�tt minden nom�d t�rzset, befejezte Mong�lia egyes�t�s�t �s megalak�totta a Mongol Kir�lys�got, mag�t ezut�n Dzsingisz k�nnak hivatta. Mindezeket megel�z�en a mongol katon�k t�mad�st ind�tottak a k�z�p�zsiai kir�lys�gok, a kelet-eur�pai orsz�gok, illet�leg Perzsa ellen. Helin (a mai Mongol K�zt�rsas�gban Hrhelin n�ven szerepel� v�ros) k�r�l �zsi�t �s Eur�p�t �tv�z� nagy-k�ns�g nemsok�ra t�bb kisebb k�ns�gra szakadt. N�vlegesen a mongol kir�lyt k�nk�nt tisztelt�k. A Yuan cs�sz�rs�g �szaki r�sz�n mivel �lland�ak voltak a polg�rh�bor�k az orsz�g helyzete er�sen megingott. Az els� cs�sz�r ennek k�vetkezt�ben �szt�n�zte a mez�gazdas�gi termel�st �s nagy er�vel t�rekedett a S�rga foly� �ps�g�nek meg�rz�s�re. 

A Tang a Song �s a Yuan dinaszti�k idej�n K�na volt a vil�g legfejlettebb orsz�ga. Gazdas�gilag �s kultur�lisan nagy vonzer�t jelentett a szomsz�d orsz�goknak. Ebben az id�ben a k�l�nb�z� orsz�gok megb�zottjai, �zletemberei �s tud�sai gyakran l�togattak K�n�ba. K�na �s a k�lf�ldi orsz�gok k�z�tt meglehet�sen �l�nk volt a cserekapcsolat a Yuan dinasztia idej�n a kelet �s a nyugat k�z�tt ing�z� �zletemberek sz�ma a kor�bbi id�h�z k�pest megt�bbsz�r�z�d�tt. A Yuan dinasztia Jap�nnal �s a d�l-�zsiai orsz�gokkal is tartotta kapcsolatait. K�na �s India k�z�tt sz�mtalan k�nai haj� j�rt. A nyomtat�si technika, a puskapor �s az ir�nyt� tal�lm�nya az arab orsz�gokon kereszt�l jutott el Eur�p�ba. Az arab csillag�szat tan, gy�gytan �s matematika ezzel egy id�ben jutott el K�n�ba. Az k�nai iszl�m vall�s elterjed�se szint�n ennek az id�nek k�sz�nhet�. A K�n�b�l az Arab-f�lszigetre vezet� tengeri �ton k�v�l a Yunnan tartom�nyon kereszt�l egy sz�razf�ldi �t is rendelkez�sre �llt. A Kelet-Afrik�ba s�t m�g messzebb, Marokk�ba sz�ll�tott porcel�nok is h�resek voltak. 1275-ben egy velencei �zletember fia Marco Polo apj�val K�n�ba �rkezett �s 17 �vre letelepedett. K�n�ban �rta meg vil�gh�res �tirajz�t. Az elm�lt �vsz�zadokban ezen t�nyez�k j�tszottak szerepet abban, hogy a nyugatiak megismerj�k K�n�t �s �zsi�t.

A kultur�lis ter�leten a Yuan dinaszti�ban az �gynevezett Yuan opera f�mjelezte a kult�ra magas fok�t. Az eredeti szerz�k k�z�l Guan Hanqing, Wang Shipu, Bai Pu, Ma Zhiyuan nev�t �rdemes megeml�teni. Az eredeti m�veik k�z�l a „Dou E �rtatlans�ga” �s a „Nyugati szob�ban t�rt�ntek” h�resek.

A mongol hatalom el�g s�lyosan kizs�km�nyolta a Han nemzetis�get. Ennek hat�s�ra a Han nemzetis�g� emberek t�bbsz�r kezdtek felkel�sbe. 1333-t�l kezdve a parasztfelkel�s t�rt ki �s hamarosan az eg�sz orsz�gra kiterjedt. 1351-ben a S�rga foly�t karbantart� parasztok r�szv�tel�vel robbant ki az a parasztfelkel�s, amely alkalm�val minden f�ldm�ves fej�t v�r�s s�llal fedt�k. 1341-ben a haozhoui „V�r�s s�las” csapat vez�re Zhu Yuanzhang a mongolok ki�z�s�nek �s a haza helyre�ll�t�s�nak jelszav�val kezdem�nyezte a parasztfelkel�st. V�gs� soron siker�lt led�nteni a Yuan dinaszti�t �s megalap�totta a Ming dinaszti�t.