A Han-dinasztia

Az id�sz�m�t�s kezdete el�tt 206-t�l az id�sz�m�t�s szerinti 8-ig �llt fenn K�na t�rt�nelm�ben a Nyugati Han-dinasztia, amelynek f�v�rosa Changan volt. 
A Nyugati Han-diansztia alap�t�ja Liu Bang volt, hal�la ut�n Gao Zu n�ven szerepelt a t�rt�neti iratokban. Uralkod�s�nak 7 �ve alatt meger�s�tette a k�zponti hatalmat, a lakoss�g sz�m�ra elhozta a b�k�t. Erre m�r nagy sz�ks�g is volt, hiszen a lakoss�got nagyon megviselte a Qin-dinasztia �vtizedekig tart� kegyetlen kizs�km�nyol� politik�ja �s a k�zponti hatalom megszerz�s��rt folytatott Chu-Han h�bor�. Gao Zu cs�sz�r i. e. 159-ben bek�vetkezett hal�la ut�n az orsz�got 16 �ven �t nem a n�vleges cs�sz�r Hui Di, a t�rv�nyesen tr�nra l�pett �r�k�s vezette, hanem az anyacs�sz�rn�，Gao Zhu feles�ge, aki a kev�s sz�m� n�i uralkod�k k�zz� tartozott K�na t�rt�net�ben.
Az i. e. 183-t�l Wen Di cs�sz�r, majd fia Jing Di cs�sz�r orsz�gl�sa alatt i. e. 143-ig a b�k�s, az emberek sz�m�ra megnyugv�st hoz� politika k�vetkezt�ben gyorsan helyre�llt, majd nagy er�vel fejl�d�tt a gazdas�g. A k�s�bbiek sor�n "Wen-Jing b�k�s korszaknak" kezdt�k el nevezni ezt az id�szakot.
Ekkor a katonai er� is nagy fejl�d�snek indult. Az i. e. 141-ben tr�nra l�pett Wu Di cs�sz�r parancs�ra Wei Qing �s Huo Qubing k�t nagy hadvez�r ir�ny�t�s�val t�bb sikeres hadj�rat indult a hunok ellen. Ezzel megn�velt�k K�na ter�let�t �szaki ir�nyban �s biztons�got teremtettek a helyi lakoss�g sz�m�ra a hunok t�mad�saival szemben. Wu Di uralkod�sa utols� �veiben le�ll�totta a hossz� ideig tart� hadj�ratokat, �s nagy er�vel fejlesztette a mez�gazdas�got. Fia Zhao Di cs�sz�r tov�bb folytatta a gazdas�g fejleszt�s�t. Ez volt az a korszak, amikor a Han-birodalom katonai �s gazdas�gi ter�leten egyar�nt f�nykor�t �lte.
A 38 �vig tart� b�k�s id�szak alatt meger�s�d�tt az orsz�g gazdas�gi ereje, ugyanakkor megn�tt a helyi kiskir�lyok hatalma is. Id�sz�m�t�sunk szerint 8-ban Wang Mang �rm�nnyal kez�be ragadta a tr�nt, az orsz�got Xin-dinaszti�nak nevezte �t, �s ezzel v�get �rt a Nyugati Han-uralom.
A k�nai t�rt�nelem egyik legf�nyesebb id�szaka volt a Nyugati Han-dinasztia uralma. A b�k�s politika nyugodt �s gazdag �letfelt�teleket biztos�tott a lakoss�gnak. Wu Di cs�sz�r Dong Zhongshu javaslat�ra kiv�lts�gos helyre emelte a konfucianizmust. Ett�l kezdve a konfucianizmus a feud�lis K�na valamennyi dinaszti�j�ban meg�rizte vezet� poz�ci�j�t m�s filoz�fiai iskol�kkal szemben.
A lakoss�got k�m�l� belpolitika stabil gazdas�got, fejlett kereskedelmet �s ipart eredm�nyezett. Fejl�dtek a hum�n �s term�szettudom�nyok is. A technikai fejl�d�s k�vetkezt�ben gyors �temben fejl�d�tt a vas-, �s m�s f�mkoh�szat, a sz�v�ipar �s m�s k�zm�ipari �gak. Akkor indult meg a kereskedelem a vil�gh�r� Selyem�ton a nyugat-�zsiai orsz�gok ir�ny�ba.
Id�sz�m�t�sunk szerint 25-ben megalakult a Keleti Han-dinasztia, alap�t�ja Liu Xu volt, uralkod�i neve Guang Wu Di.
Id�sz�m�t�sunk szerint 25-ben Liu Xiu L�linjun felkel� csapatok seg�t�s�vel sz�tverte Wang Mang uralm�t, �s �jabb dinaszti�t alap�tott Han n�ven. Ez volt a Keleti Han-dinasztia, mivel f�v�rosa a Nyugati Han-f�v�rosa, Changan helyett a keletre fekv� Luoyang lett. Guang Wu Di cs�sz�rs�ga m�sodik �v�ben gy�keresen megv�ltoztatta Wang Mang Xin-uralm�nak rendszer�t. A k�zponti vezet�sben hat miniszt�riumot hozott l�tre a Xin-kori h�rom kancell�ria helyett. A cs�sz�r �jra felosztotta a sz�nt�f�ldeket, aminek k�vetkezt�ben ism�t b�k�s id�szak k�vetkezett, stabiliz�l�dott �s fejl�d�tt a gazdas�g. Guang Wu Di ut�n fia Ming Di �s unok�ja Zang Di k�vette egym�st a cs�sz�ri tr�non. Orsz�gl�suk alatt lassan a Nyugati Han-kor f�nykor�hoz hasonl� szintet �rt el a Keleti Han-dinasztia. A t�rt�n�szek ezt az id�szakot "Guang Wu fellend�l�s kor�nak" nevezik.
A Keleti Han-uralom idej�n a k�zponti hatalom nagy figyelmet ford�tott a helyi er�kkel val� kapcsolatainak rendez�s�re. Az orsz�g stabilit�sa nyom�n fejl�d�tt a gazdas�g �s a kult�ra. A tudom�ny �s technika egyar�nt fel�lm�lta a Nyugati Han-kor szintj�t. Az i. sz. 105-ben Cai Lung feltal�lta a pap�rk�sz�t� elj�r�st. Ezzel K�na a m�ltnak adta �t a bambuszra val� �r�st. A pap�rk�sz�t�st mint K�na n�gy vil�gra sz�l� jelent�s�g� tal�lm�ny�nak egyik�t tartj�k sz�mon. A term�szettudom�nyok ter�n Zhang Heng alkotott jelent�set, aki feltal�lta az �gitestek helyzet�t mutat� armill�ris g�mb�t �s egy f�ldreng�st jelz� m�szert, meg�llap�totta a F�ld tengely k�r�li forg�s�t, s kijel�lte a sarkok �s az Egyenl�t� hely�t. Rajtuk k�v�l jelent�s Hua Tuo is, � volt K�na t�rt�nelm�ben az els� orvos, aki �rz�stelen�t�ssel v�gzett seb�szi beavatkoz�st.